Több lehetőséget kaptak a fiatalok a labdarúgó NB I első tizenhárom fordulójában, mint az előző évad hasonló időszakában. Csapatszinten a Puskás Akadémiában játszottak a legtöbbet a 2005 január 1. után született futballisták; az egyéni rangsort a debreceni Szűcs Tamás vezeti 1141 perccel.
„magyar- és fiatalszabály” lényege, hogy a klubok akkor kapják meg a szövetségtől a szponzori pénzek rájuk eső – 500 millió forintos – részét, ha minden mérkőzésen folyamatosan öt olyan magyar játékost tartanak a pályán, akik közül legalább egy 2005. január elseje után született. Hozzá kell tenni, hogy a jelenleg futó évadban 350 millió forinttal akkor is kalkulálhatnak a klubok, ha megfelelnek a legutóbbi, a 2024/25-ös kiírásban érvényes elvárásnak, azaz U21-es játékosai legalább 1485 percet szerepelnek a bajnokságban.
A helyzetet bonyolítja, hogy az államilag kiemelt akadémiák munkáját a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet felügyeli. Az NSMI szintén elvárásokat fogalmazott meg azokkal a klubokkal szemben, amelyek NB I-es csapatot működtetnek és van kiemelt akadémiájuk. Az intézet egyedi megállapodásokat kötött az egyesületekkel, és tisztázta, hogy azok abban az esetben sem veszítik el az akadémiai státuszukat, ha nem tudják teljesíteni a fiatalok játékperceire vonatkozó vállalásaikat, csupán a támogatásuk lesz kevesebb. Az intézet figyelembe veszi a nemzetközi kupákban, illetve a negyeddöntőtől a Magyar-kupában szerzett játékperceket is.
Most azonban csak az MLSZ fiatalajánlásával foglalkozunk, megvizsgáljuk, hogy tizenhárom fordulót követően, hogyan állnak a teljesítéssel az NB I-es csapatok.