Dárdai Pál egy kötetlen beszélgetés alatt árult el olyan dolgokat, amikről eddig nem nagyon beszélt. A beszélgetést a Blikk élőben is közvetítette Facebookon, ez alapján foglaltuk össze a lényeget.
Dárdai kitért arra, hogy az elmúlt években nagyon sok minden változott a berlini csapatnál az eredményeknek köszönhetően. Emögött részben az is van, hogy senkitől nem vár olyat, amit ne tudnának megcsinálni. „Sőt, inkább megkérem őket, hogy ne csináljanak olyat, mert az rossz útra vezet. Az egyenes párbeszéd, az őszinte dialógus működik, mert akkor nincsenek gátlások, őszinték vagyunk egymáshoz, nem kell félni az edzőbácsitól” – mondta.
A tavalyi hetedik helyre sokan még azt mondták, hogy szerencséjük volt, a mostani hatodik hely viszont már láthatóan a tudatos munka eredménye. Sokat nőtt ezzel a Hertha imidzse, sok fiatal játékos akar hozzájuk menni – ez már látszik is –, vagy ahogy Dárdai fogalmazott,
“szexi lett a Hertha megint”.
Dárdai kulisszatitkokat is elárult, nyilván nem azzal a célzattal, hogy sajnálatot ébresszen a profi játékosok iránt, hanem azért, hogy pontosabb képet kapjon a munkáról a hallgatóság. A profi pénzért játszik, oda megy, ahol megkapja a pénzét pontosan, és minden rendben van, a szerelés, az öltöző, amit csak el tud képzelni.
“Aki profi, az ezektől egy szörnyecske lesz. Mert mi a célom, hogy én játsszam, és ne te. Ez egy ilyen világ. A profiknak az a cél, hogy a pénz meglegyen.”
Elmondta, hogy bár 60-75 perc alatt lezavarja az edzéseket, előtte már egy órával elindul a felkészülés a játékosainak, utána pedig 40 perc a levezetés, és csak ezután jön a masszőr, vagy bármi hasonló. Annak viszont ára van, hogy ezt végig is tudják csinálni:
“Nagyon sok fájdalomcsillapítót kell szó szerint felzabálniuk, hogy végigjátsszák a karrierjüket. A végén én is azért hagytam abba, mert tabletta nélkül nem tudtam volna játszani. Tíz év alatt kell annyi pénzt keresni, amennyit csak tudsz, mert utána nem segít senki.”