A Puskás Akadémia egyszeres válogatott védője, Szolnoki Roland a térdszalag szakadását követően a hétvégén az Újpest ellen lépett pályára először ebben a bajnoki idényben. A visszatérésről klubja honlapjának nyilatkozott.
A 31 éves Szolnoki Roland tavaly júliusban a Guimaraes elleni Ekl-selejtezőn szenvedett térdsérülést, ami után ebben a bajnoki idényben nem is léphetett eddig pályára, de múlt héten, az Újpest ellen 5–1-re megnyert meccsen visszatért, hét perc jutott neki csereként.
„Nem tegnap történt a sérülésem, a műtét óta körülbelül kétszázharminc nap telt el. Rendkívül nehéz időszak volt, nagyon hosszú út és nagyon kemény munka, tele hullámvölgyekkel, mind mentálisan, mind érzelmileg, mind fizikailag – nyilatkozta a pfla.hu-nak Szolnoki Roland – Bíztam benne, hogy be fogok állni, s noha nem volt bennem semmiféle drukk, amikor levetkőztem és odamentem a partvonalhoz, kicsit olyan érzésem volt, mint az NB I-es debütálásomkor. Örültem, hogy kaptam bő tíz percet, ezt a csapatnak is köszönhetem, hiszen akkor már úgy állt a meccs, hogy a mester gond nélkül be tudott cserélni. A mérkőzés után meg is köszöntem a társaknak, hiszen az ő jó játékuk nélkül ez talán meg sem történhetett volna. Nagyon jót tett a lelkemnek, hogy végre pályára kerültem, de sokkal fontosabb volt az, hogy nyert a csapat.”
Másfél héttel korábban, a Bicske elleni felkészülési meccsen már gólt is tudott szerezni Szolnoki.
„Nagyon boldog voltam, hogy már ott pályára tudtam lépni, a térdem szempontjából is jó visszajelzés volt, hogy nem akadt semmilyen komolyabb problémám – mondta a védő. – A gólom pedig talán az égieknek is köszönhető, lehet, hogy díjazták az addig elvégzett melót. Szerencsém is volt, jókor voltam jó helyen, de legjobb az, hogy itt vagyok a csapattal, teljes értékű munkát végzek, és mindenből ki tudom venni a részemet. A térdem és a lelkem is rendben van, de kell még idő, kellenek a mérkőzések, hogy százszázalékosnak mondhassam magam – bízom benne, hogy mihamarabb utolérem magam erőben és taktikailag is. Ha a hátralévő mérkőzéseken kapok pár percet, az remek lesz – a mesterrel azt is beszéltük, hogy a megfelelő meccsterhelés érdekében esetleg az NB III-as csapatban is játszani fogok. Lehet, hogy csak a következő szezonban leszek tökéletes állapotban, de az is előfordulhat, hogy két-három hét múlva teljesen rendben leszek.”